Tápanyagok A-tól, Z-ig

Jelenleg 17 kémiai elemet ismerünk, melyek fontos szerepet játszanak a növények fejlődésében. Ezek két kategóriába sorolhatóak: ásványi és nem ásványi elemek. Mégmielőtt tovább olvas gyorsan gondolja végig, hányat tud magától megnevezni.

A nem ásványi elemek az atmoszférában találhatóak és részt vesznek a fotoszintézisben. Ilyen a szén, hidrogén és az oxigén. Ha visszagondolunk a középiskolai tanulmányainkra, emlékszünk rá, hogy a fotoszintézis folyamata a következőképpen néz ki:

Az ásványi elemek, amelyek leginkább eszünkbe jutnak. A növény számára szükséges mennyiség alapján három csoportba oszthatjuk őket. Ez nem azt jelenti, hogy az elsődleges tápanyagok fontosabbak a növény számára, csupán többre van szükség belőlük a növény fejlődéséhez.

1. Elsődleges: nitrogén (N), foszfor (P), kálium (K). Ezeknek a tápanyagoknak a hiánytünete gyakrabban látható, mivel a növénynek nagyobb mennyiségben van rá szüksége. 

2. Másodlagos: kálcium (Ca), magnézium (Mg), kén (S). A növénynek több másodlagos tápelemre van szüksége, mint mikroelemre, de ebből az elsődleges tápelemeknél kevesebb kell. A három másodlagos tápelem tehát a kálcium, magnézium és a kén. A kálcium és a magnézium hiánytünetei ritkán láthatóak, de kén hiánytünetei egyre gyakrabban észlelhetőek mióta a  gyárak SO2 emissziója csökkent.  

3. Mikroelemek: bór (B), klór (Cl), réz (Cu), vas (Fe), mangán (Mn), molibdén (Mo), nikkel (Ni), cink (Zn). A mikroelemekre kisebb mennyiségben van szükség, de a hiánytünetek évről évre egyre gyakrabban jelentkeznek. Mivel a mikroelemek ennyire kis mennyiségben találhatóak meg a talajban szövet vizsgálat vagy talajmintavételezés szükséges, hogy hiányukat feltárjuk. Sok tápelem felvehetősége függ a talaj pH-tól. A tápelem jelenléte a talajban még nem biztosítja, hogy a növény fel is tudja venni. A kálium kivételével, ezeknek a tápelemeknek ásványosodnia kell a szerves anyagokból. Az ásványosodás mértéke minden évben különböző, függ a környezeti tényezőktől.

Van 4 tápelem, melyek létfontosságúak bizonyos növények esetében. Ezek a nátrium (Na), kobalt (Co), vanádium (V), szilikon (Si).

A következő bejegyzésekből kiderül milyen szerepet töltenek be ezek a tápelemek a növény fejlődésében. 

Forrás:
https://360yieldcenter.com/blog/a-to-z-of-crop-nutrients-the-basics/

Tévhitek az ammónia injektálással kapcsolatban

A növénytermesztők nagy része tévesen ítéli meg az ammónia talajra gyakorolt hatását. 

1. Az ammónia (NH3) a talajnedveséggel reakcióba lépve pozitív töltésű ammónium ionná (NH4+) alakul át. Az injektálási zóna körül magas pH-jú zóna alakul ki az ammónia lúgos kémhatásának köszönhetően. A talajlakó baktériumok a magas pH-jú zónában valóban gátoltak, de ez a hatás csak lokális és a termőföld felső 15-20 cm-ben érvényesül. A talajlakók a mélyebb rétegekben zavartalanul élnek és működnek, melynek köszönhetően legkésőbb 2 hét múlva újra benépesítik a talaj felsőbb rétegeit is. A termelők szempontjából ez a hatás inkább pozitív, mintsem negatív, hiszen ennek köszönhetően a N még hosszabb ideig áll rendelkezésre.

A növények ammónium- és nitrátformában vesznek fel nitrogént. A két forma veszteségek tekintetében eltér:

AMMÓNIUM-ION (NH4+):

-folyamatosan szívódik fel a gyökérzeten keresztül

-agyag- és humuszrészecskékhez való kötődése révén kevéssé mozgékony

NITRÁT-ION (NO3-)

-kimosódik a talajvízbe

-a denitrifikációs folyamatok során keletkező nitrogén gázok elillanak a levegőbe

2. Az pozitív töltésű ammónium ionok erős kötést alakítanak ki a negatív töltésű talajkolloidokkal, így a lemosódásból, elillanásból és denitrifikációból eredő veszteség, csekély mértékűre csökken. Az N-Lock nitrogén stabilizátor biztosítja, hogy a N még hosszabb ideig álljon rendelkezésre.

3. 4 °C fok feletti hőmérsékleten a nitrifikáló baktériumok az ammóniumot nitráttá alakítják át a nitrifikációs folyamat során. Ez a növény számára könnyen felvehető N forrás.

Ha nem megfelelő N formát választunk a kijuttatott N 40-70% elvész. Az ammónia a kémiai folyamatoknak köszönhetően alacsony veszteséggel magas fokon hasznosul. 

Az ammóniának alacsonyabb savanyító hatása van, mint az ammónium alapú műtrágyáknak az ammóniummá történő átalakulás során talajból felhasznált H+ ionnak köszönhetően.

Okoz az ammónia talajtömörödést?
Nem, ez egy mítosz. Több kutatás is bebizonyította a talajtérfogat sűrűségének mérésével, hogy sem a felsőbb, sem az alsóbb rétegekben nincsen talajtömörítő hatása az ammónia kijuttatásnak.
 

A technológia Ausztráliában is térhódító. A talajtani hatások ausztrál szemmel: http://bign.com.au/Big%20N%20Benefits/Effects%20on%20Soil

Telephely vezető munkatársat keresünk!

 A Polgári Agrokémia Kft. pályázatot hirdet

TELEPHELY VEZETŐ

munkakör betöltésére

FELADATOK

• műszaki feltételek biztosítása
• telephelyek karbantartása
• mezőgazdasági munkafolyamatok segítése

ELVÁRÁSOK

• középfokú gépész végzettség
• “B” kategóriás jogosítvány
• műszaki érzék
• megbízhatóság, önálló munkavégzés
• rugalmasság, terhelhetőség

ELŐNY

• mezőgazdasági üzemben szerzett gyakorlat
• mezőgazdasági gépész gyakorlat
• gépkezelői ismeret

AMIT KÍNÁLUNK

• piacképes fizetés és juttatási csomag
• megbízható háttér
• családias környezet

MUNKAVÉGZÉS HELYE: Görbeháza, szezonális jeleggel annak 100 km-es körzete

Amennyiben hirdetésünk felkeltette érdeklődését, küldje fényképes önéletrajzát 

“ telephely vezető” jeligére a garzo.galatea@ammonia.hu 

e-mail címre.

10 tipp a magasabb termésátlag eléréséhez és a bevétel növeléséhez

1. Ismerje területe termőképességét, történelmét, talajtípusát.
2. Válasszon nagy termőképességű hibridet. Részesítse előnyben azokat a hibrideket, amelyek több éven át, különböző területeken magas termésátlagot produkáltak. 
3. Kövessen hatékony módszereket a kártevők ellen. Rendszeresen ellenőrizze a kártevők és a gyomok jelenlétét.
4. Vessen a hibridjének megfelelő időben! 
5. Válasszon olyan módszereket melyek fokozzák a stbail gyökérzet kialakulását. Állítson be a talajállapotnak megfelelő vetésmélységet. Bizonyosodjon meg róla, hogy a vetőgép megfelelő állapotban van. A megfelelő sebesség kiválasztása optimalizálja a magok kijuttatását. 
6. Válasszon megfelelő tőszámot.
7. Alkalmazza a leggazdaságosabb nitrogén műtrágyát. Hasznájon olyan technológiát, mellyel a legalacsonyabb a nitrogén veszteség. ( Keresse fel honlapunkat bővebb információért: www.ammonia.hu)
8. Végezzen talajviszgálatot a megfelelő P és K tápanyag-utánpótlás érdekében! Kerülje el a fölösleges P és K kijuttatást.
9. Optimalizálja a talajművelési feladatokat.
10. Használja ki a vetésforgó által kínált előnyöket.

Forrás: http://www.farmmanagement.pro/10-tips-for-higher-corn-yields-and-improved-profits/

A Nyíregyházi Egyetem diákjai is megismerkedtek a folyékony ammónia injektálás technológiájával

Vezetőségünk két tagja is a Nyíregyházi Egyetemen szerezte a diplomáját. Garzó Gabriella -ügyvezető igazgató - mezőgazdasági gépészmérnökként végzett. Radócz József -termelési vezető- pedig növénytermesztő mérnök diplomát szerzett.

Nagy örömünkre szolgált, hogy tápanyag-utánpótlásról és a folyékony ammónia injektálás technológiájáról előadást tarthattunk a diákoknak, hiszen ők a jövő szakemberei. 

Az előadás teljes anyaga megtekinthető:

Agronomy Advice összefoglalója: Cseppfolyós ammónia őszi alkalmazása

Kulcspontok:

          -  Cseppfolyós ammónia az ajánlott nitrogén forrás az őszi tápanyag utánpótláshoz,

• -  Az őszi nitrogén kijuttatást akkor érdemes elkezdeni, mikor a talaj hőmérséklet 10 cm mélyen 10 oC vagy az alatti,
  
• 
  -  Kijuttatáskor a talajnak magágy minőségűnek kell lennie azért, hogy a kijuttató kések optimálisan tudjanak haladni,
  
• 
  -  Érdemes megfontolni a nitrogén egy részének őszi kijuttatását, a maradékot pedig tavasszal ami csökkenti a teljes nitrogén veszteség potenciálját,
  
  Az őszi nitrogén kijuttatásnak több előnye is van, köztük gazdasági okok, csökken a talaj taposásból eredő tömörödés és jobban eloszlik a munkaterhelés. Mind amellett van potenciális hátránya is, köztük a nitrogén veszteség, valamint környezetvédelmi szempontból a nitrát lemosódása a tavakba és a talajvízbe.
  
  Az előnyben részesített őszi nitrogén források
  
  A cseppfolyós ammónia az ajánlott nitrogén forrás az őszi kijuttatásra. Alkalmazáskor az ammónia gyors reakcióba lép a talajnedvességgel, ammónium keletkezik. Az ammónium erős kapcsolatot alakít ki az agyaggal és a szerves anyagokkal a talajban, melynek köszönhetően a nitrogén veszteség nem következik be sem elillanás, sem lemosódás, sem denitrifikáció során.
  A nitritikáció az a folyamat a talajban amikor a baktériumok az ammóniumot nitráttá formálják. A nitrát forma lemosódhat, vagy denitrifikálódhat. A nitritikáció mértéke a talaj hőmérséklettől függ.
  
  Talajkörülmények őszi kijuttatáshoz
  
  A cseppfolyós ammónia őszi kijuttatás akkor javasolt, mikor a talajhőmérséklet 10 cm mélyen 10o C alá csökken. A nitrifikáció mértéke szignifikánsan csökken 10 oC-on, de mikrobilológiai aktivitás még történik, mindaddig amíg talajhőmérséklet 0 oC alá nem esik. Az alacsony hőmérsékleten, de 10 oC feletti hosszú időszak eredményezheti, hogy nagy mennyiségű ammónia nitráttá alakul át. Érdemes megfontolni a nitrifikációs folyamatot gátló szerek használatát, mint amilyen pl. az N-serve. A nitrifikációs gátló anyagok nem kötik meg az ammóniát, de gátolják azokat a baktériumokat, amelyek felelősek az ammónium nitráttá történő átalakításáért. Az őszi nitrogén kijuttatást nem szabad olyan talajokon alkalmazni amik víz alatt állnak, vagy ahol a talaj majdnem megfagyott.
  Kijuttatás időpontjában a talajnak magágy minőségűnek kell lennie, hogy a kijuttató kések optimálisan tudjanak működni. Túl nedves vagy túl száraz talaj körülmények okozhatnak ammónia veszteségét, mivel a kijuttató kés nem tud optimálisan haladni. Kijuttatási mélységnek kb. 10-12 cm-nek kell lennie. Ha talaj nagyon száraz, érdemes megfontolni a kijuttatási mélység növelését, ami csökkenti az elillanásból származó nitrogén veszteséget.
  
  Nitrogén kijuttatás időzítése, megosztása
• 
  
• Megfontolandó a nitrogén egy részének kijuttatása ősszel és a maradék tavasszal azért, hogy minimalizáljuk potenciális tavaszi nitrogén veszteséget. Az ősszel kijuttatott nitrogén biztosítja a korai szezonban szükséges nitrogént. A maradék nitrogén amit tavasszal juttatunk ki, hozzájárul a megnövelt nitrogén hatékonysághoz és csökkenti a nitrogén veszteséget, lemosódást vagy denitrifikációt. 

Szakvélemények az őszi ammónia injektálásról

A DEKALB és a Agronomy ADVICE szakmai összefoglalója az őszi ammónia injektálásról:


http://www.aganytime.com/Documents/ArticlePDFs/Fall%20or%20Spring%20Anhydrous%20Ammonia%20Application.pdf

http://www.channel.com/agronomics/Documents/AgronomicContentPDF/FallApplicationofAnhydrousAmmonia_Channel_Advice.pdf

Az anyagok a linkre kattintva pdf. formátumban megtekinthetőek!